Petőfiék nyomában – történelmi séta a március 15-i forradalom helyszínein
Kollégium
Március 4-én a kollégium érdeklődő kis csapata Bence Balázs idegenvezető segítségével felkereste az 1848. március 15-i forradalom pesti helyszíneit és felidézte a budai oldalon történt eseményeket egy történelmi séta keretében. Találkozóhelyünkön, a Ferenciek terén a forradalom előzményeivel ismerkedtünk meg, majd elindultunk a legendás Pilvax kávéház utcájába. A kávéház helyén ma ugyanis egy hotel áll, de egy közeli kávéház nevében még őrzi a Pilvax emlékét. Felidéztük, hogy ez a később márciusi ifjak néven ismertté vált társaság törzshelye volt, közéjük tartozott Arany János, Irinyi József, Jókai Mór, Vasvári Pál és természetesen Petőfi Sándor is. Itt fogalmazták meg a 12 pont követeléseit, és itt szavalta el először Petőfi Sándor a Nemzeti dalt. A forradalmárok ezután az egyetemekhez indultak, hogy a diákokat is csatlakozásra buzdítsák. Mi is elhaladtunk azok mellett az utcák mellett, ahol egykoron az orvosegyetem épülete állt. Ahogy azon a jelentőségteljes márciusi napon ezután a növekvő tömeg a Landerer és Heckenast nyomdához vonult. Mi is ezt tettük. Itt a forradalom nevében Petőfiék lefoglalták a nyomdagépet, és kinyomtatták a 12 pontot, valamint a Nemzeti dalt. Mi pedig meghallgattuk a nyomdagépek lefoglalásának történetét, s megtudtuk, hogy a sajtó szavunk eredetileg a nyomdagépet jelentette, amely a festékes betűket a papírra préselte. A leírásokból tudjuk, hogy frissen nyomtatott röplapokat hamar szétosztották a tömeg között. Az ebédszünet után több ezres tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeumnál. Így mi is felkerestük a múzeumot, szerencsére esernyők nélkül, gyönyörű napsütésben. Meglepődve hallottuk idegenvezetőnktől, hogy Petőfi itt nem szavalta el a Nemzeti dalt, ellenben a forradalom vezéralakjai gyújtó hangú beszédeket tartottak, és a jelenlévők közfelkiáltással elfogadták a forradalom követeléseit. Ezután a tömeg a régi pesti városházához vonult. (Mi ezt a helyszínt gyakorlati szempontból a Pilvax kávéház után felkerestük már.) A városi tanács rövid időn belül elfogadta és aláírta a 12 pontot. Mivel ezután budai helyszínek következtek a nap eseményeinek sorában, ezeket csak felelevenítettük. Így szó volt arról, hogy a forradalmárok hajóhídon keltek át Budára, mert a Lánchíd átadására csak 1949 novemberében került sor. Arról, hogy a budai Várban található Helytartótanácsnál is elfogadtatták követeléseiket, majd kiszabadították a börtönből Táncsics Mihályt. Róla megtudtuk, hogy radikális nézeteket vallott, de éppen az jelenti a szólásszabadságot, hogy bárki retorzió vagy cenzúra nélkül kifejtheti gondolatait, nézeteit. A nap végén a forradalmárok visszatértek Pestre, ahol a Nemzeti Színházban ünnepelték meg a forradalom első napjának sikereit. Mi már csak a helyén épült irodaház üvegpalotáját láthattuk. A közel kétórás sétánk a Károlyi kertnél, az ebédszünet utáni látogatásunk helyszínénél ért véget. Útközben még sok érdekességet tudtunk meg a kor jeles személyiségeiről, kapcsolataikról vagy éppen városi legendákról. Hálásak vagyunk idegenvezetőnk a rendkívül színvonalas és élvezetes vezetésért. A délutáni programunk gyönyörűen kiegészítette a látottakat a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Itt megtekinthettük azt a sajtót, azaz nyomdagépet, amivel a 12 pont készült. A korabeli bútorok, személyes tárgyak és alkotások mellett különleges élmény volt az interaktív kiállítóhely, ahol a falra kivetített képeket a falak érintésével lehetett változtatni. Így voltunk ugyanabban a helyiségben kávéházban, nyomdában és börtönben. Egy másik szobában Petőfi verseit hallgathattuk gyönyörű képi illusztrációk és halk zene mellett. Kissé fáradtan, de sok szép élménnyel tértünk vissza a kollégiumba.
Idén a kirándulásról készült vetítettképes beszámolónkkal emlékezünk meg március 15-éről.
A bejegyzés a korábbi honlapról került át, a képei a 2026. szeptemberi informatikai incidens során elvesztek.